Unalmas lett a grunge és a gyertyafényes unplugged is. Budapest meglepő módon lassabban reagálta le a partibacchanáliákat, mint a vidék, Debrecenben már 1992 tavaszán rendeztek acidpartikat a Meteor moziban, és maga a Liquid Limbs is egy festői miskolci panel nyolcadik emeletén alakult meg, szintén 1992-ben, hogy aztán 1993-ra már meg is jelenjen első lemezük a főleg punkot és hardcore-t publikáló, de mindenre nyitott Trottel Recordsnál. Ebben az időben már a Viking klubban is felléptek, ott, ahol egyébként a dirty rockot komoly részeredményekkel bemutató Dance, illetve a teljes magyar szkinhedszcéna is.

Aki látta a Liquid Limbs trióját 1993 elején a Vikingben, az soha nem felejti el az udvaron égő olajoshordókat, az azokat körülálló „vegyi vacogókat”, az alufóliával becsomagolt diszkópultot és azt az érzést, hogy itt most valami megszületett.

Addig a Pecsában megrendezett Techno Art Show-k inkább az EBM-et (electronic body music) favorizálták, az olyan előadókat, mint a Front 242 és a Nitzer Ebb, és komoly volt az átfedés a Hungarian Depeche Mode Fan Club közönségével. Persze már a Liquid Limbs is fellépett ezeken a bulikon. Majd megjelent a Prodigy Music for the Jilted Generation című albuma, az MTV-n pedig unásig játszotta „fájersztátert”, aztán a Prodigy Pecsa-koncertje végképp elhozta a lakossági partikultúrát Magyarországra. Mellesleg az előzenekar pont a Liquid Limbs volt, ami egyik pillanatról a másikra szűnt meg undergroundnak lenni.

A sok szemplinget, afféle zenés mémeket használó zenekar sajátos színfoltja volt a magyar popnak, bátran idéztek Hofitól, a Dallas sorozatból, Kudlik Júlia Deltájából, de ott van például a „Jobbra tőlem fűszer-csemege, úgy hallottam, olcsó a kecsege” rigmusa is, amit hallhattunk volna egy Csukás István-féle ifjúsági filmben, de valójában a fiúk rögtönözték.