A kutatás a 2018-as évet öleli fel, és kiderül belőle többek között, hogy
- a Retro Rádió elindulása után szinte pár hónap alatt listavezetővé vált;
- a Petőfi Rádió továbbra is egyre szűkíti zenei repertoárját;
- a vinyl még mindig reneszánszát éli, de itthon a globális piaccal ellentétben a CD-eladás is nő;
- a zenészeink főként férfiak, 2018-ban pedig valamiért az átlagosnál is több 61 év feletti új előadó bukkant fel a piacon;
- egyre több jogdíjat osztanak ki, a legtöbb pénzt az ismert előadók új slágerei viszik, a '80-'90-es évek zenéjéből kb. 2 millió forint gyűlik be;
- itthon jócskán fölényben vannak a könnyűzenei koncertek a komolyzenével szemben, azonban könnyűzenei programból is egyre kevesebbet tartunk.
A Retro Magyarország egyetlen olyan országos kereskedelmi rádiója, ami ‘60-'90-es évek zenéjét játssza: az országos elérés azonban önmagában nem lenne magyarázat, hiszen az eddigi vezető Petőfi is országos lefedettségű kereskedelmi rádió, csak éppen friss zenéket ad. A kettőt összevetve:
- A Petőfi egyre kisebb repertoárból dolgozik, 2015-ben 11 000 körüli daluk volt, ez tavaly 5000 alá csökkent, idén pedig még tovább: 3952-re. A Retrónál a repertoár még kisebb, 2646 (a Dankón pl. ez a szám 10 000 fölött van, de még a Music FM-é is jóval meghaladja a 4000-et).
- A Petőfin egy szám átlagosan 34-szer hangzik el, a Retrón 44-szer. Ez a Music FM-en 14, a Dankón 12.
- A Petőfin a repertoár 43%-a, a Retrón 24%-a magyar előadó, azonban az átlagos elhangzás itt is a Retro javára dönt, ugyanis egy magyar szám a Petőfin 26-szor, a Retrón 67-szer hangzik el átlagosan.
- Érdekességként a most szól alapján a Petőfi leggyakrabban játszott magyar előadói pl. Ákos, Rúzsa Magdi és a Margaret Island, a Retróé a Neoton Família, az LGT és az Omega.
Az egyre szűkülő repertoárról és a növekvő átlagos lejátszási számról már tavaly is megírtuk, hogy miért jelenthet bajt: a repertoár csökkenésével a sokat játszott előadók egyre több jogdíjhoz jutnak, míg a többiek kimaradnak a buliból.
