A főhős, Stefan (Fionn Whitehead) egy fiatal programozó, 1984-ben akinek van egy nagy ötlete: szeretné videojátéknak adaptálni a Bandersnatch című, KJK-elvekkel operáló, borzasztóan hosszú és bonyolult könyvet. A film aznap veszi fel a fonalat, amikor Stefan megy egy nagysikerű szoftvercéghez megmutatni a demóját. A cégvezető rögtön ráharap a lehetőségre, és máris megkapjuk az első Nagy Döntést: az irodában akarjuk fejleszteni a játékot, vagy inkább otthon? Az egyik választás rögtön az eredményezi, hogy a játék bukás lesz, és otthon szomorkodhatunk. A cselekmény újraindul, de olyan, mintha több résztvevő is tudná, hogy ezen egyszer már átmentünk. A történet megy tovább, és akkor hogyan választunk: az irodában maradunk, vagy hazabumlizunk? És ez csak egy sok-sok döntésből, amit meg kell hoznunk a film során.

Technológiailag a Bandersnatch egy tökéletes termék: egyrészt egy a kevés olyan szórakoztatóipari termék közül, amit képtelenség ellopni, hiszen maga a formátum a tartalom. Másrészt pedig a Netflix felülete ideális erre a marhaságra, a szolgáltató már így is telerakja a képernyőjét nem organikus feliratokkal (amivel például át lehet ugrani egy sorozat stáblistáját, vagy újra lehet kezdni egy musical egyik dalát), úgyhogy amikor felkúszik a fekete a kép aljáról, hogy megjelenjenek a lehetőségeink, akkor nem tűnik annyira idegennek. Persze a cselekmény megáll tíz másodpercre, hirtelen egy szünet lesz ott, ahol nem biztos, hogy kellene, de ez tényleg a formátum hátránya.

A Black Mirror stábja ráadásul a történet folyását nagyon cselesen oldotta meg. Ha rosszul döntünk, akkor nem kell újraindítani az egész Bandersnatchet, hanem két lehetséges út van: vagy kapunk egy lehetőséget arra, hogy egy előző dilemmától folytassuk, vagy pedig Stefan felriad az ágyban, és joggal hihetjük, hogy ami történt, csak egy rossz álom volt. A hangsúly itt azon van, hogy hihetjük. Aztán a film el is tud kezdeni trükközni, vagy úgy kanyarog, hogy megtörténjen az, amire egyszer nemet mondunk, vagy pedig a főszereplőnk egy idő után nem feltétlenül hajlandó engedelmeskedni nekünk.